És Szubjektíven:
Valódi balett-elôadás Degas vetített balett-terem díszlete elôtt, Csajkovszkij zenéjére
Art Biennálé, ahol be lehet lépni a mûalkotásba
hybrid art, ahol a nézô mozgására változik a mû
Art Experiment sorozat, scannelsz, alkotsz, részese vagy egy épp akkor születô mûnek
kortárs japán mozgó, hangzó pötty- orgiában lépkedsz
Mi ez?
Immersive art - technológia támogatásával nyújtott háromdimenziós esztétikai élmény, ( elôzménye a hatvanas években:Yayoi Kusama és Allan Kaprow. ) "elégedetlenül azzal a hatással , amit a festészet a többi érzékeinkre gyakorol, nemcsak a látás sajátos lehetôségeit fogjuk igénybe venni, hanem a hangot, a mozgást, a személyeket, az illatokat, a tapintást is..." (AK). /az immersive art- élmény és több érzékszervre ható tapasztalat/
VR - virtuális, teremtett valóság
AR - kiterjesztett valóság
Customer experience - ügyfél élmény
Experience economy - élmény(vezérelte) gazdaság, a javak helyét felváltotta a szolgáltatás, s napjainkban a szolgáltatásokat az élmény elsôdlegessége
&&&&&&&
Objektíven (artnet news. cikk alapján)
Miközben a marketingben bûvszó lett az " élmény", mintha a múzeumok is beleszerettek volna. Az új varázsszó: AZ ÉLMÉNY.
A történet elôzménye, hogy a hagyományos boltok, üzletek - abból a célból, hogy felvehessék a versenyt az online shopokkal- egyre több attrakciót kínáltak a fiatal, innovatív vásárlóknak.
És a múzeumok követték ezt a tendenciát, az élmény gazdaság részévé váltak. Nézzük csak a példákat: Qatar National Museum- 1,5 km-en keresztül kínál új immersive mûvészeten alapuló élményeket. Parizsban az Atelier des Lumières multi- szenzor tapasztalatokat ígér. A jól ismert teamLab, Klimt és Schiele digitális installációkba csábít, 55 ezer nmen.
" Kétségkívül felemelô pillanat" - mondja Diane Jean- Mary,LAplaca Cohen vezetôje, amikor az élmény- gazdaság jelenidejûségérôl beszél, megemlítve, hogy a digitalizáció megjelenése az élet minden területén azt eredményezte, hogy az emberek kiéheztek a személyes, közvetlen emberi kapcsolatra egymással és a körülöttünk lévô világgal.
És mindez- a múzeum és a marketing szakma "keresztezôdése" hogyan hat a kultúrára? A Culture Track kutatása szerint az emberek kevésbé lojálisak - hozzáteszem jelenleg- kulturális intézményekhez, mint a kedvenc éttermükhöz, bárjukhoz, vagy épp bavásárlóközpontukhoz.
Milyen lesz/ legyen a jövô múzeuma?
Ma a márkák az élményekre költik a marketing budget jelentôs részét ( végre! Hol vannak már az unalmas reklámfilmekre kidobott pénzek? Mekkora lehetôség ez, felismerve a tapasztalaton alapuló élmények erejét a múzeumok és cégek együttmûködésében!) /például a Reebook sportmárka a 29Rooms együttmûködése/
2003-ban Olafur Elliason a Tate Modern Turbine Hall-jában valósította meg a WEATHER PROJECT-et, a monumentális mesterséges nap, szél, a tükör mennyezet kialakításával. 2019 júliustól IN REAL LIFE nyílik a következô lenyûgözô immersive installáció ( például szivárvány alatti sétát ígérve)
Adrian Ellis - múzeumi tanácsadó- szerint az incorporating technology új utat nyit a látogatónak a múzeummal való elkötelezôdéshez, de ezek a technológia által kínált lehetôségek- gyakran a mûvész eredeti szándéka ellenére lehetnek.
A Tate , Modigliani 1919-es stúdióját rekonstruálta, olyan autentikus részletekkel mint eldobott sardiniás doboz és cigaretta csikkek. Vagy San Franciscoban Magritte kiállításon Magritte világának "hat kibôvített valóságát" alkották meg. A Dali Museum, Floridában az excentrikus mûvész életmûvét kiterjesztett valóságát (AI) eszközeivel mutatta be.
A múzeumi látogató általános benyomásának, élményének része, az építészeti látvány( gondoljunk csak a nagy magánmúzeumok által terveztetett kortárs építészeti" templomokra" - csak kettôt említve, Baselt és Bilbaot -, ) de éppúgy a kávézóban a kávé minôsége, a kínált falatkák látványa, vagy épp a közosségi terek kialakítása. A Tate Modern például Eliasson mûtermét rendezi be a Terrace Bar-ban.
Cristopher Knight azonban felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy a múzeumoknak mindig van egy általános érdeklôdésû közönsége, és egy dedikált mûvészeti magja ( a szenvedélyes mûvészet rajongótól a szakemberig) - s arra kell figyelni, hogy ezek a marketing generálta változások ne veszélyeztessék a közönség-mag elvesztését.
A Serpentine Gallery mûvészeti igazgatója, Hans Ulrich Obris szerint a mûvészeti intézmény ösztönözheti az élmény-mûvészet létrejöttét, a mûvésszel szorosan együttmûködve. Például VR viruális valóság dimenziójának kialakítását támogatta Christo, Hadid, Marina Abramovic munkáihoz. Obris szerint nemcsak használni kell ezeket a technológiákat, hanem feltárni a benne rejlô poétikus és interkulturális lehetôségeket is. A legfontosabb, a mértékletesség. Mindig kell lennie egy fast lane és egy slow lane, egy zajos és egy csendes zónának, és arra érdemes törekedni hogy a sokszínûség csökkenésével ne teremtsünk monokultúrát, egyed uralkodó irányzatot a szervezeten belül.
Diane Jean Mary (Culture Track) szerint az örökölt kulturális szervezetek ha a közönség növelését szeretnék ,akkor adaptálni és alkalmazkodni kell az igényeikhez. A szervezetek képesek arra, hogy autentikusan megértsék a küldetésüket és az alap céljuk elhagyása nélkül megvalósítsák azt, akkor ezzel minden szereplô nyer.
&&&&&&&&&&
Szubjektíven: a technológia és a mûvészet új frigyébôl remek dolgok születnek. Csak néha gondolok Besson filmjére, (Valerian)hogy hol van az a pillanat amikor elfeledhetjük a teremtett és valós világ határát és határ átlépéseit. Vajon elveszíthetô- e az az érzékenység, hogy még megkülönböztessük a valódi illatokat az élménycéllal manipulált illatoktól, a hangokat, a mesterségesen keltett zajoktól, a valós világot az ember által teremtett virtuális világtól.
igen, talán nemcsak világok alkotásáról van szó! Legyen inkább játék! A Homo ludens játéka...
